[ Vetítés megállítása ]

Miért olyan értékes a gubacs?

img00014.jpg Kik voltak a pákászok?BélyegképekA makk, mint táplálék


Miért olyan értékes a gubacs?



Kép: A gubacsnak nagy a gyanta és csersav tartalma, Fotó: Brindzák Attila



A növényi szövetekben kifejlődő rendellenes sejtszaporulat különböző vírus, baktérium, gomba, rovaratka tevékenységének hatására jön létre. A benne élő parányi lénynek lakóhelyül, költőfészkül és táplálékul is szolgál. De a gubacs az ember számára is értékes. Ugyanis a gubacsnak nagy a gyanta és csersav tartalma, ezért tinta és vérzéscsillapító kenőcs előállítására, valamint szövetfestésre és cserzésre használják. 



Már a középkorban is értékesítették



A középkorban használt vasas-csersavas tinta előállításához a legjobb minőségű - nagyon magas, 60–70% csersav tartalmú - gubacsot a közel-keleti Aleppóból szerezték be. A gubacsokat összetörték, áztatták, majd e főzethez vas-szulfátot és mézgát adtak. A gubacstinta áttetszőbb és fényesebb a széntintánál, levegővel való érintkezéskor színe tovább sötétedik és kiválóan beivódik a pergamenbe. A 19. században az erdészetek jelentős mellékjövedelmet tudtak szerezni a gubacsok gyűjtéséből. Bizonyos fajtáik iránt nagy volt a külföldi kereslet is. Magyarországról egyes években több ezer tonna tölgygubacsot szállítottak Nyugat-Európába. Ennek nagy része a szlavóniai kocsányos tölgyesekből került ki. A legkelendőbbek a kocsányos tölgy makkján fejlődő suskagubacs, és az ugyanennek a fajnak a rügyén fejlődő nagy magyargubacs voltak. Ez utóbbit használják hagyományosan a cserkésznyakkendőkön csomó helyett. Sok helyen pamutszínezésnél pácnak, a gyapjúnál színezőanyagnak használják a gubacsból (Quercus infectoria, Cynips gallae tinctoriae) nyert anyagot. A gubacsokban található lárva hasznos lehet túlélő eleségként vagy horgászcsaliként is.



Forrás: amierdonk.hu