Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

A telkibányai aranybányászat története

img00020.jpg A téli fülőkeBélyegképekA téltemető


A telkibányai aranybányászat története



Kép: Koncfalva romjai az egykori bányák közelében (Telkibánya, Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Fotó: Brindzák Attila



Zemplénben a legjelentősebb nemesfém előfordulás Telkibánya környékén van, az itt található arany és ezüst bányászata valószínűleg már a XIII.sz.-ban elindult, a község első írásos említése 1270-ből származik, 1341-ben pedig már királyi bányatelepként említik. A bányászat kezdeteire a területen található több ezer horpa utal, ez a kezdetleges forma a felszínközeli teléreket követte, a fejtés néhány méter mély aknákban történt, ezek mára beomlottak, helyükön töbörre emlékeztető mélyedés van. Első virágkorát az Anjou királyok idején élte, ekkor már bányavárosi kiváltságokkal rendelkezett, majd további felvirágzásai voltak a XVI.sz. elején, amikor Thurzó János családjának tulajdonába került, majd hosszú szünet után a XVIII.sz. második felétől Mária Terézia alatt. A szüneteltetés, újraindítás elsősorban a kor technikai színvonalától függött, a város visszafejlődéséhez is ennek elégtelensége vezetett. A falu környékén igen nagy számban találjuk a középkori bányászat emlékeit. Az aranybányászat központja a Gyepü-hegy, Kánya-hegy környékén van a Fehér-hegyig, elsősorban ezen a területen találjuk a számtalan horpát, a későbbi tárókat, melyek nagyrésze ma már alig látható, de van közöttük járható is, a Teréz-táró és a Mária-táró. Ezek egy nagy területen szétszórva találhatók, megtekintésére a legpraktikusabb, ha a 2011-ben elkészült "Aranyásók útja" földtani és bányászattörténeti tanösvény nyomvonalát követjük, melynek indító pontja a Pálháza felé vezető úton,a Jegesbarlang melletti kiépített pihenőhelynél van.



Az Ósva-völgye



Az Ósva-völgyben a XVI.sz.elejéről származó vízduzzasztó gát maradványai láthatók, valószínűleg az ország legidősebb ilyen műemléke. A víz erejét az ércelőkészítésben, kőzúzásra használták, a völgyben több malom is állhatott. Az ércőrlésre használt malomkövek is helyben készültek, a Kánya-hegy oldalában bukkantak malomkő-készítő manufaktúra nyomaira. A faluban található Érc- és Ásványbányászati Múzeumban nagyon jó kis gyűjtemény található: makettek mutatják be a bányászat középkori technikáját, ásványgyűjteményt láthatunk, és gyűjteményt a neves telkibányai kőedényekből.



Az első porcelánok



Magyarországon Telkibányán, éppen ebben az épületben gyártottak először porcelánt, a gyár 1825-ben létesült. Kaolinra itt helyben, érckutatás közben bukkantak, de rossz minősége miatt áttértek a kőedény gyártásra, majd 1926 után Hollóházán folytatódott a termelés. Telkibánya nagyon szép helyen fekszik, tökéletes túrakiindulópont, és mint az eddigiekből kitűnt, látnivaló is bőven akad. A falu színvonalas szálláshelyekkel rendelkezik. Telkibányát a csend, a nyugalom, a környező táj alkalmassá teszi mind a tökéletesen passziv, mind az aktiv pihenésre, ha ásványgyűjtésre támad kedve, megnézne belülről is egy középkori tárót, vagy nemcsak a kisszámú turistaúton kívánja a környéket bejárni.



A Kormos-Bába Tanösvény



Szintén telkibányai érckutatók fedezték fel a XIX.sz. elején a Füzérradvány melletti nemesagyagtelepeket, itt illit ( Az illit a kaolinit és a montmorillonit mellett a három legfontosabb agyagásvány egyike. Keletkezése szintén a vulkáni utóműködéshez köthető, hidrotermális hatásra a riolit kőzetalkotó ásványai agyagásványokká alakulnak át.) található, ami alapanyaga volt a telkibányai és a hollóházi kőedényeknek is. Régi táróit a Kormos-Bába Tanösvény mentén lehet megtekinteni. Maga a tanösvény Pusztafalu és Pálháza között vezet, a Korom- és a Bába-hegy látnivalóit mutatja be, például a Korom-hegy szarmata korú levéllenyomatait. Itt a vulkáni por tóba hullott, vízi és parti növények lenyomatait találni nagy mennyiségben.



Kövületek



Növény-, időnként állatmaradványokat Zemplén több helyén is találhatunk, a vulkanizmus különféle formákban őrizte meg őket. Füzérkomlós, Füzérkajata környékén a vulkáni por egész erdőt temetett be, az elszenesedett fákat később kovasavas oldatok járták át, az így konzerválódott fák még gyökérzetüket is őrzik. Remélem, valamikor bemutatásra kerülnek. Érdekesek még az egykori tavakban megőrződött sás, nád maradványok. A gejzírek, hévforrások közelében az akkori tavakban felszaporodott a kovasav, az így képződött limnokvarcit szép, részletgazdag maradványokat őrizhet meg.



Szöveg és további ismeretterjesztő cikkek: monstone.hu


Képméret
1200*883
Fájlméret
1401 Kbájt
Címkék
Európa
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás