Inulinok
Kép: A fokhagyma (Allium sativum) természetes inulinforrás
Az inulinok természetben előforduló poliszacharidok, melyek számos növényfajban megtalálhatóak. Nevét a pompás peremizs (Inula helenium) latin nemzetségneve után kapta. Az élelmi rostok fruktán csoportjába sorolják. A növényekben energiatároló funkciója van és általában a gyökérben vagy a rizómában halmozódik fel. Azok a növények, amelyek inulint raktároznak, általában nem tartalmaznak keményítőt. Az inulinok polimerek, melyek fruktózegységekből állnak össze és csak végződéseiken tartalmaznak glükózt. A fruktózegységek béta-(2-1) glikozidos kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A növényi inulinok általában 20 és több ezer közötti fruktózegységből állnak. A kisebb molekulákat frukto-oligoszacharidoknak [FOS] nevezik, legegyszerűbb képviselőjük az 1-kesztóz, amely 2 fruktóz és 1 glükóz egységet tartalmaz
Hatásai
Az emberi ptialin és amiláz enzimek az inulinokat nem képesek lebontani, csak a keményítőket. Az inulin tehát bontatlanul halad át az emésztőrendszeren. Csak a vastagbél baktériumflórája kezdi bontani, ami jelentős mennyiségű CO2-, hidrogén- és metántermelődéssel jár, emiatt az inulintartalmú élelmiszerek flatulenciát (bélgázképződést, szelet, puffadást) okozhatnak.
Természetes inulinforrások
Inulinban gazdag növények: csicsóka (Helianthus tuberosus). A csicsóka minden más hasonló növénynél több, 14–16% inulint tartalmaz, örménygyökér (Inula helenium), gyermekláncfű (Taraxacum officinale), cikória (Cichorium intybus), vöröshagyma (Allium cepa), fokhagyma (Allium sativum), közönséges bojtorján (Arctium lappa), jamszgyökér (Dioscorea spp.), agávé (Agave spp.), yacon (Smallanthus sonchifolius spp.), jicama (Pachyrhizus erosus), articsóka (Cynara cardunculus vagy Cynara scolymus).
Fotó: Brindzák Attila, Forrás: Roberfroid M. „Introducing inulin-type fructans.”
- Képméret
- 1326*998
- Fájlméret
- 509 Kbájt
- Albumok
- Átlagos pontszám
- még nincs értékelve
- Értékelje a képet
0 hozzászólás