Főoldal / Albumok /

Gyékényfélék

img00018.jpg Gyékény (Typha)BélyegképekGyékény (Typha)


Gyékényfélék



Kép: Széleslevelű gyékény (Typha latifolia), Fotó: Brindzák Attila



A gyékényfélék (Typhaceae) a perjevirágúak rendjének (Poales) egyik családja. Egyes leírásokban egyetlen nemzetség, a gyékény vagy buzogánysás (Typha) tartozik ide, mintegy 15 igen specializált, évelő, vízi vagy vízparti fajjal.



Szaporodása



Általánosan jellemző az erőteljes rizómák megléte, melyeken számos allevél található. Ezeknek a hónaljából ered a számos tarack, majd a gyökérrendszer. A két sorban álló lomblevelek hosszúak, keskenyek, az alapjuknál levélhüvelyt alkotnak. A levélhüvely belső falán elhelyezkedő sejtek nyálkát termelnek. A csoport növénykémiailag is igen egységes és jelentős. Jellemzőek rájuk a polifenolok, miriofillin-sejtek, a rizóma raktározó alapszövetében pedig igen tekintélyes méretű keményítőszemcsék. A sejtekben mindenütt megtalálhatók a rafidkristályok. A gyékényfélék virágzata torzsavirágzat (buzogányvirág). A hosszú virágzati tengely végén van a tömött, hengeres virágzat, alul a termős, felül a porzós virágok. A virágzatot a virágok kinyílásáig buroklevél fedi, mely később leválik. A termős és porzós zóna vagy érintkezik egymással, vagy egy rövid meddő tengelyrész választja el őket egymástól. Virágaik egyivarúak. A termős virágok meglehetősen egyszerűek; a magházban egy magkezdemény fejlődik, a termő igen kicsi, a bibeszál hosszabb, előrenyúló. Takarórendszere nincs, csak ismeretlen eredetű pikkely- vagy szőrképletek találhatók a termő virágtengelyének alapi részén örvösen, melyek a termés széllel való terjedését is segítik. A porzós virágok három porzót tartalmaznak, széles csatló köti össze portokjaikat, esetleg egy apró fellevél is védelmezi őket. A pollentermelés bőséges, ugyanis szélbeporzású növények. A mag tápszövete bőséges, a terméshéj csak a csírázáskor nyílik fel, egy, a terméshéj csúcsán lévő kupak formájában.



Magyarországon elterjedt fajok



A gyékények igen specializált és fejlett növények és a harmadkor óta ismeretesek. A gyékénynemzetségnek (Typha) 13 faja ismeretes. Főleg a vízpartok növénye, nem szereti az állandó vízborítottságot, a mocsaras, lápos területek talaját kedveli. Hazánkban élő fajaik: Keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia): 1–3 m magas, keskeny-szálas levelű (3–10 mm) növény. A termős virágok 20–35 cm hosszú, 13–25 mm vastag sötétbarna buzogányvirágot alkotnak, tőlük 3–8 cm-es tengelyrész választja el a porzós torzsarészt. Széleslevelű gyékény (Typha latifolia): 1–2,5 m magas, levelei kékeszöldek, 8–20 mm szélesek. A termős virágzat 10–25 cm hosszú, 2–3 cm széles, barnásfekete. Nincs elválasztó csupasz tengelyrész a hím és női torzsarész között. Hazánkban sokszor társulások kompetitorává válik. Rizsgyékény (Typha laxmannii): 50–100 cm magas, levelei 2–7 mm-esek, a termős virágzat 2–5 cm hosszú. A porzós és termős rész között 2–4 cm hosszú meddő rész van. Nem őshonos, behurcolták. Gyorsan terjedő faj. Apró gyékény (Typha minima): Valószínűleg kihalt hazánkból. Még kisebb, mint az előző faj (30–70 cm). Levelei mindössze 1–3 mm-esek. Ezüstös gyékény (Typha schuttleworthii): E faj is kiveszhetett hazánkból. Magassága 1–1,5 m volt, torzsája ezüstösen csillogott.



Forrás: Urania Növényvilág III.,Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János: Botanika II., Hortobágy Tibor: Növénytan 2., Andreánszky Gábor: Ősnövénytan, Soó Rezső, Podani János, Borhidi Attila


Képméret
740*449
Fájlméret
223 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás