Főoldal / A végtelen világa

A VÉGTELEN VILÁGA

     
  Aszteroidák, szabálytalan kisbolygók
     
  Aszteroidák
  • A Sombrero-galaxis (más néven M104, NGC 4594) egy Seyfert 2 típusú spirálgalaxis a Szűz csillagképben (Virgo). Az M104 galaxist Pierre Méchain fedezte fel 1781-ben. Ez az első objektum a Messier-katalógusban, ami egyetlen eredeti kiadásban...

     
  A Sombrero-galaxis
     
  A Sombrero-galaxis
  • A Sombrero-galaxis (más néven M104, NGC 4594) egy Seyfert 2 típusú spirálgalaxis a Szűz csillagképben (Virgo). Az M104 galaxist Pierre Méchain fedezte fel 1781-ben. Ez az első objektum a Messier-katalógusban, ami egyetlen eredeti kiadásban...

     
  Az Orion-csillagkép
     
  Az Orion-csillagkép
  • Az Orion az egyik legismertebb és leglátványosabb csillagkép az északi égbolton. Az Égi Egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban. Ősszel késő este kel, kora tavaszi esténként a nyugati égbolton...

     
  A Lófej-köd
     
  A Lófej-köd
  • A Lófej-ködöt Edward Barnard fedezte fel 1899-ben. Híres sötétköd-katalógusában a 33-as számot adta neki, innen ered a Barnard 33 megnevezés. Nevét alakjáról kapta. A valóban lófejre hasonlító köd az IC 434 világító köd előtt (neki köszönhető, hogy látszik), az Orion öve...

     
  Aszteroidák - Szabálytalan kisbolygók
     
  Aszteroidák
  • Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering. A legtöbb kisbolygó feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját...

     
  Geomágneses viharok
     
  Geomágneses viharok
  • Geomágneses vihar alatt a Föld mágneses terének átmeneti, nagyarányú és hirtelen megzavarását értjük. A geomágneses vihar gyakran órák alatt keletkezik és csak napok múlva áll helyre a földi mágneses tér korábbi állapota. Kiváltó oka a Napból kiinduló napszél, de...

     
  A különleges Hale-Bopp-üstökös
     
  A különleges Hale-Bopp-üstökös
  • A Hale–Bopp-üstökös valószínűleg a 20. század legfényesebb és legjobban megfigyelt üstököse volt. Rekordideig, 18 hónapig volt látható szabad szemmel. Az üstököst 1995. július 23-án fedezték fel nagy távolságra a Naptól, amely már utalt arra, hogy a Nap megközelítésekor...

     
  Trifid-köd, egy fontos csillagképződési hely
     
  A Trifid-köd
  • A Trifid-köd (Messier 20, NGC 6514) egy világító gázfelhő a Nyilas csillagképben, amely egy – a ködből képződött csillagokból álló – nyílthalmazt is tartalmaz. Guillaume Le Gentil francia csillagász fedezte fel 1750-ben, majd Charles Messier katalogizálta M20 számon...

     
  A Nagy Magellán-felhő
     
  A Nagy Magellán-felhő
  • Fényes objektumként látható a déli égbolton, az Aranyhal (Dorado) és a Táblahegy (Mensa) csillagképek határán. Ferdinand Magellanról nevezték el, aki megfigyelte ezt és a Kis Magellán-felhő nevű társát Föld körüli útja során. 964-ben 'Abd Al-Rahman Al Sufi is megemlítette...

     
  Mit nevezünk peremsötétedésnek?
     
  Mit nevezünk peremsötétedésnek?
  • A peremsötétedés megértéshez tekintsük az optikai mélység fogalmát. Az optikai mélység az optikai átlátszhatóság mértéke. Az optikai mélység dimenzió nélküli mennyiség, monoton növekszik a távolsággal, és zéróhoz közelít, ha az útvonal is közelít a zéróhoz. A megfigyelőhöz...

     
  Bode galaxisa a Nagy Medve csillagképben
     
  Bode galaxisa a Nagy Medve csillagképben
  • A Bode galaxisa (Messier81) egy spirálgalaxis a Nagy Medve csillagképben. Johann Elert Bode fedezte fel 1774. december 31-én. Pierre Méchain tőle függetlenül újra felfedezte 1779 augusztusában, majd értesítette erről Charles Messier-t, aki végül 1781. február 9-én...

     
  Cirkumpoláris csillagképek
     
  Cirkumpoláris csillagképek
  • Azon a földrajzi szélességen, ahol mi élünk, a Sarkcsillag környezetében lévő csillagok mindig a látóhatár fölött vannak. Soha nem kelnek fel és soha nem nyugszanak le. Ezeket a csillagokat nevezzük cirkumpoláris csillagoknak (a kifejezés pólus körülit jelent). Ahogy közeledünk...

     
  Spirálgalaxisok
     
  Spirálgalaxisok
  • A spirálgalaxisok a szabályos galaxisok egyik fő csoportja, melyeknél a galaxismagot lapos korong veszi körül, amelyben spirálkarok helyezkednek el. Tejútrendszerünk is spirálgalaxis. A központi, megközelítőleg gömb alakú mag öreg, II. populációs csillagokból áll...

     
  Merre találjuk a Sarkcsillagot?
     
  Merre találjuk a sarkcsillagot?
  • Derült éjszakán, ha felpillantunk az égboltra, mindig megtalálhatjuk a Göncölszekeret. Ha a szekeret kirajzoló hét fényes csillag közül a szekér hátulját alkotó kettőt képzeletben összekötjük és meghosszabbítjuk, majd az így kapott félegyenesre körülbelül ötször felmérjük a két..

     
  A Súlyzó-köd
     
  A Súlyzó-köd
  • A Súlyzó-köd (M 27, NGC 6853) egy planetáris köd a Kis Róka csillagképben. 1764. július 12-én fedezte fel Charles Messier, aki M27 számon katalogizálta. A Súlyzó-köd volt az elsőként felfedezett planetáris köd, mintegy 1200 fényév távolságra található és 3000-4000 éve...

     
  A bolygóközi tér
     
  A bolygóközi tér
  • Ha kicsit távolabb lépünk a Földtől és elhagyjuk a Hold pályáját, kilépünk a bolygóközi térbe, amely egészen a heliopauzáig, a Naprendszer határáig tart, azaz ez a térség fizikai kiterjedésében megegyezik a Naprendszerrel. Ezen a térrészen belül egyértelműen a napszél az úr...

     
  Protoplanetáris korongok
     
  Protoplanetáris korongok
  • A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek. Ezen részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, planetezimálokká, végül bolygókká állnak össze...

     
  A gravitációs lencse
     
  A gravitációs lencse
  • A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítása, mely a közelében egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, így lencseként működik. Az általános relativitáselmélet által előrejelzett jelenség, mely az elmélet egyik első kísérleti...

     
  A Feketeszem-galaxis és különleges forgása
     
  A Feketeszem-galaxis és különleges forgása
  • A Feketeszem-galaxis (más néven Messier 64, NGC 4826) egy spirálgalaxis a Coma Berenices (Bereniké haja) csillagképben. A galaxis előterében van egy látványos sötét porsáv, amely a fényt elnyeli a galaxis fényes magja előtt, ezért nevezik Feketeszem-galaxisnak...

     
  Az Androméda-galaxis
     
  Az Androméda-galaxis
  • Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben. Sb típusú spirálgalaxis. Távolsága a Naptól 2,5 millió fényév. A hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, a Lokális Csoport legnagyobb tömegű galaxisa...

     
  Az Einstein-gyűrű
     
  Az Einstein-gyűrű
  • Az Einstein-gyűrű a gravitációs lencsék egy különleges típusa, amelynél két, nagy tömegű égitest (galaxis vagy kvazár) a megfigyelővel pontosan egy vonalba esik, és hozzánk közelebb lévő objektum gravitációs mezeje a távolabbi objektum képét úgy képezi le, hogy az...

     
  A helioszférikus mágneses tér
     
  A helioszférikus mágneses tér
  • A napkoronán túl elterülő térrészt a Napból származó és folyamatosan pótlódó részecskék töltik ki. A nap magjától kifelé folyamatosan csökken az anyag sűrűsége, ez a folyamatos csökkenés folytatódik tovább a koronán túl is, a Naprendszer egészét kitölti...

     
  Bolygók a Nap előtt
     
  Bolygók a Nap előtt
  • A Naphoz legközelebb keringő bolygó, a Merkúr időről időre elhalad a Nap előtt a földi megfigyelő szemszögéből nézve (azaz ilyenkor a Nap–Merkúr–Föld rendszer együttállása, egy egyenesre rendeződése következik be). Ezek az átvonulások viszonylag sűrűn bekövetkező...

     
  A kozmikus hulladék
     
  A kozmikus hulladék
  • A kozmikus hulladék, mindazon mesterséges eredetű tárgyak neve, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba. Ezek a tárgyak főleg a mesterséges holdak és űrállomások kisebb-nagyobb levált darabkái, alkatrészei...

     
  A Fiastyúk
     
  A Fiastyúk
  • A Fiastyúk, vagy más néven a Hét nővér egy ősidők óta ismert objektum, számos nép látta bele kedvenc mitológiai alakjait. A Fiastyúk (M45) az eredeti, 1774-ben publikált Messier katalógus utolsó objektuma. Messier 1769. március 4-én jegyezte le szűkszavú...

     
  Gyűrűs galaxisok
     
  A Feketeszem-galaxis és különleges forgása
  • A gyűrűs galaxisok olyan galaxisok, melyek fő ismertetőjele a korong kerületén lévő, fényes, gyűrűs szerkezet, melynek közepén van a galaxis magja. Az ilyen objektumok valószínűleg a galaxisok közötti kölcsönhatások során, az árapály-erők hatására jönnek létre. Amikor egy...

     
  Seyfert-galaxisok
     
  Seyfert-galaxisok
  • A Seyfert-galaxisok olyan galaxisok, melyek egészen kis méretű, de rendkívül fényes maggal rendelkeznek. Az első ilyen objektumot Carl Keenan Seyfert fedezte fel 1943-ban a Mount Wilson Obszervatóriumban. Míg a normális csillagrendszerek színképében...

     
  Szíriusz, a Földről megfigyelhető legfényesebb csillag
     
  Szíriusz, a Fölről megfigyelhető legfényesebb csillag
  • A Szíriusz (α Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga. A Földről látható csillagok között látszólag ez a legfényesebb (a Napon kívül). Abszolút fényességben azonban több csillag is megelőzi.  A Szíriusz név eredete még nem tisztázott. Talán visszavezethető...

     
  Lentikuláris galaxisok
     
  Lentikuláris galaxisok
  • A lentikuláris galaxis (vagy lencsegalaxis) galaxis, mely szerkezetét tekintve átmenetet képez a spirálgalaxisok és az elliptikus galaxisok között. Korongjában nincsenek spirálkarok, magja szokatlanul nagy méretű. Általában kevesebb csillagközi anyagot tartalmaz, mint a...

     
  A legtávolabbi szupernagy tömegű fekete lyuk
     
  Felfedezték a legtávolabbi szupernagy tömegű fekete lyukat
  • Ez a fekete lyuk egy kvazár energiaforrása, ami a most megfigyelt fényt 690 millió évvel az ősrobbanás után bocsátotta ki. A kvazár fénye ezután 13 milliárd évig utazott, míg hozzánk elért. A fekete lyuk tömege hatalmas, 800 milliószorosa a Napénak. „Ez az egyetlen...

     
  Törpegalaxisok
     
  Törpegalaxisok
  • A törpegalaxis olyan galaxis, amely néhány milliárd csillagnyi tömegből áll, ellentétben a normális galaxisok több százmilliárd csillagnyi tömegével. Kis méretük miatt elsősorban közvetlen környezetünkben, a Lokális Csoportban lévő törpegalaxisokat ismerjük...

     
  Nyílt csillaghalmazok
     
  Nyílt csillaghalmazok
  • A nyílthalmaz csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással. Átmérőjük 1 – 20 parszek közötti; csillagaik száma a néhány tucatnyitól a néhány ezerig terjedhet. Többnyire...

     
  Kettőscsillagok
     
  Kettőscsillagok
  • Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható. Az észlelő csillagászatban azonban ebbe a kategóriába sorolják az optikai, tehát egymással fizikai...

     
  Terminátor - Az éjszaka határa
     
  Terminátor - Az éjszaka határa
  • A terminátor (szó szerint ´határoló´) egy megvilágított égitest világos és sötét (azaz nappali és éjszakai) részét elválasztó vonal neve. A Hold terminátora a holdhónap során a fázisoknak megfelelően mozog a holdkorong felületén. Újhold és telihold idején a holdkorong peremére...

     
  A Szaturnusz sarki fénye
     
  A Szaturnusz sarki fénye
  • A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy nemzetközi kutatócsoport szerint. A Nature Astronomy című tudományos lapban megjelent tanulmányban a szakértők leírják azokat a tényezőket, amelyek a sarki fény létrejöttéhez vezetnek. A Földön...

     
  Meglepetések a forgó galaxisok világából
     
  Meglepetések a forgó galaxisok világából
  • Egy friss tanulmány szerint a koronggal rendelkező galaxisok mindegyike ~1 milliárd év alatt tesz meg egy fordulatot. Nem számít sem a mérete, sem a tömege, és az sem, hogy egy hatalmas spirálgalaxisról van-e szó, vagy (egy diszkoszhoz hasonlítható) törpe irregulárisról...

     
  Gömbhalmazok - Csillagok milliói együtt
     
  Gömbhalmazok - Csillagok milliói együtt
  • A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani...

     
  Kölcsönható galaxisok
     
  Kölcsönható galaxisok
  • A kölcsönható (vagy ütköző) galaxis olyan galaxis, melyre egy másik galaxis gravitációja hatást gyakorol, mert közel került hozzá. Mivel a galaxisok a közöttük lévő távolsághoz viszonyítva viszonylag nagyok, az ütközések sem ritkák közöttük (például a csillagok ütközése ennél...

     
  Szupermasszív fekete lyukak
     
  Szupermasszív fekete lyukak
  • A nagyon nagy tömegű (szupernagy vagy szupermasszív) fekete lyukak a fekete lyukak legnehezebb ismert képviselői, tömegük százezer és tízmilliárd naptömeg között van. A legtöbb – ha nem az összes – galaxis magjában ilyen égitest van. Tömegükre a körülöttük keringő...

     
  Hintamanőverrel a bolygók között
     
  Hintamanőverrel a bolygók között
  • A gravitációs hintamanőver az égi mechanikában és az űrhajózásban egy égitest gravitációs mezejének és sebességkülönbségének felhasználása egy űreszköz pályájának és sebességének megváltoztatására. Segítségével az űrszondák kevesebb tüzelőanyag...

     
  Miért látszik nagyobbnak a kelő Hold?
     
  Miért látszik nagyobbnak a kelő Hold?
  • A kelő Hold jóval nagyobbnak látszik, amikor még a horizont közelében áll. Mindez régóta ismert, és már az i.e. 4. század óta dokumentált, mivel a furcsa jelenség egyaránt komoly fejtörést okozott a régmúlt gondolkodóinak csakúgy, mint a jelen tudósainak. Már Arisztoltelészt...

     
  A Nagy Medve csillagkép
     
  A Nagy Medve csillagkép
  • A Nagy Medve (latinul: Ursa Major) egy csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a Göncölszekeret. A csillagkép hét legfényesebb csillaga, a Göncölszekér Magyarország földrajzi szélességéről nézve cirkumpoláris, azaz mindig a horizont fölött van...

     
  Küllős spirálgalaxisok
     
  Küllős spirálgalaxisok
  • A küllős spirálgalaxis a spirálgalaxisok egyik fajtája, melynél a mag egy egyenes, csillagokból és csillagközi anyagból álló struktúra, a küllő közepén van, a spirálkarok a küllő végeitől indulnak. A központi, megközelítőleg gömb alakú mag II. populációs csillagokból áll...

     
  Holdudvar, egy ritka fényjelenség
     
  Holdudvar, egy ritka fényjelenség
  • Főként a téli időszakban – telihold környékén – társul a Holdhoz egy fényjelenség, a holdhaló, vagy holdudvar, egy koncentrikus kör alakú fénykarima. Ez a földi légkörben keletkezik, megfelelő időjárási körülmények esetén, és a levegőben levő pára- vagy jégrészecskéken...

     
  Merre keressük a Sarkcsillagot?
     
  Merre keressük a Sarkcsillagot?
  • A Sarkcsillag Magyarországról nézve cirkumpoláris, azaz sosem nyugszik le. Sárgásfehér színű óriás, mintegy 431 fényév távolságra van a Földtől. Tömege a Napénak hatszorosa. Azért nevezzük Sarkcsillagnak, mert az északi égi pólus közelében helyezkedik el. A Kis Medve...

     
  Rigel, az Orion csillagkép legfényesebb csillaga
     
  Rigel, az Orion csillagkép legfényesebb csillaga
  • A deklinációja alapján mintegy 8 fokkal van az égi Egyenlítőtől délre, így az Északi-sark (északi szélesség 82°-tól északra levő területek) kivételével az egész Földről látható. Az északi félgömbről nézve a jobb alsó, a déliről a bal felső csillaga a csillagképnek. Viszonylag nem messze...

     
  Figyeld a Holdat!
     
  Figyeld a Holdat!
  • A Hold albedója – a fényvisszaverő képességének mutatószáma – meglehetősen alacsony, 0,12-es értékével csak harmada a Földének. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyjából az aszfaltéval egyenértékű. Mégis hatalmas mennyiségű fényt ver vissza és a Nap...