Főoldal / Albumok / Brainman magazin /

Kaparódarazsak

Kaparódarázs.jpg Kakaófa (Theobroma cacao)BélyegképekKapszaicin - A paprika ereje


Kaparódarazsak



Kép: Homoki hernyóölő (közönséges homoki darázs, Ammophila sabulosa), Fotó: Jerzy Strzelecki



A kaparódarazsak (Sphecidae) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe tartozó család. A sarkvidék kivételével az északi féltekén megtalálhatók – leginkább a meleg mérsékelt övben. Alpesi faj kevés akad, de a sztyeppeken szép számban előfordulnak. A Földön eddig ismert kaparódarázsfajok száma 8000. Magyarországon 220 fajt mutattak ki. A kaparódarazsak (ásódarazsak, illetve más néven bányászdarazsak) torpajzsának hátsó széle nem éri el a szárnyak tövét. A fajok színezete igen különböző; egyszínűek és változatos módon tarkázottak is előfordulnak; egyesek színezete kifejezetten feltűnő. Nyeles potrohuk és rendkívül hosszú végtagjaik kecsessé, hajlékonnyá teszik megjelenésüket, de egyes fajoknak a többségtől eltérően ülő potroha van. Szőrzetük annyira gyér, hogy csupaszoknak látszanak. Melltájékuk gyengén fejlett. Hátsó lábszárukon a kültakaró tisztogatását segítő sarkantyú nő. Legfőbb szervezeti sajátosságuk az ásóméhek hasonló berendezéséhez hasonló ásóláb – elülső lábukon szorosan egymáshoz álló tüskékből kialakult, fésűs lapátjuk van; ezekkel lapátolják a homokszemeket, amikor fészküket építik. A trópusi fajok nagyobb termetűek a palearktikusaknál.



Hernyókra vadászva



Többnyire magányosan élő fajok tartoznak ide. Fészkeik a méhek fészkeinél jóval primitívebbek: a fészek rendszerint egyszerű tölcsér, amelyekbe a darázs időnként visszatér. Egyes fajok sárból építenek fészket. A sárfészket kamrákra osztják, bejáratát sokszor kibélelik és elzárják; némely fajok kődarabokat is cipelnek a fészek bejáratához. Több faj fákba rág hosszú járatokat, és oda fészkel. Megesik, hogy több darázs járata találkozik a fában, és ilyenkor az erősebb kiszorítja a gyengébbet. A Chlorioninae alcsalád tagjai költőkamrákat is építenek, és minden petéjüket külön kamrában helyezik el. A lárvák húsevők, az imágók virágok nektárját nyalogatják. A felnőtt darazsak vadásznak is rovarokra, illetve hernyókra, de nem azért, hogy megegyék őket, hanem fészkükbe hurcolják a megbénított áldozatokat, hogy a kikelő lárváknak legyen tápláléka. Minden kaparódarázs fajnak megvan a maga kedvenc zsákmányállata, amit rendszerint a pontosan az idegdúcba döfött fullánk mérgével tesz mozgásképtelenné. Amikor a lárva már eleget evett, jellemzően palack formájú gubót sző maga köré, és többszöri vedléssel ebben alakul át. A kikelt, fiatal darazsak a nyár derekán párzanak.



Forrás: Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa


Képméret
721*467
Fájlméret
313 Kbájt
Átlagos pontszám
még nincs értékelve
Értékelje a képet

0 hozzászólás